A digitális képmagnók fejlődése során számos változat alakult ki és hódított kisebb-nagyobb teret magának. A képminőség és az ár versenyében kompromisszumos megoldások születtek. A korszerű és egyre hatékonyabbAhogyan az elektronika egyéb területein, a televíziós felhasználásokban is már sok éve jelen van a digitális technika. A kezdeti próbálkozások után mára már szinte egyeduralkodóvá vák. Természetesen a korábbi telepítésű eszközöket sok helyen ma is használják, de az új fejlesztések, installnciók lényegében csak ezen a platformon történnek. Ennek a technológiának az egyik előnye az lehetett volna, hogy az analóg világban meglévő sokféle, egymással nem kompatibilis rendszer helyett egy egységes megoldást adjon. Ami sajnos előre sejthető volt, nem így történt. Ennek kisebb részben elvi, nagyobb részben gazdaságpolitikai okai vannak. Más rendszerek alakultak ki akvizíciós felhasZnálásokra, mások a stúdiótechnikában és megint mások a műsortovábbítás területén, vagy az archiválásnáL A helyZet még összetettebb, hiszen egyféle felhasználáson belüi is számos ehérő szabvány jött létre. Ez különösen a jelrögzítés területén figyelhető meg.
A digitális képmagnók fejlődése során számos változat alakult ki és hódított kisebb-nagyobb teret magának. A képminőség és az ár versenyében kompromisszumos megoldások születtek. A korszerű és egyre hatékonyabb
matematikai algoritmusoknak köszönhetően a tömörített jelek minősége egyrejobb. Ennek és a diszkes iparág rohamos fejlődésének köszönhetően a szalagos képmagnók mellett erősen terjednek a merevlemezes rögzítők. Kompatibilitási, felhasználhatósági és pénzügyi (ár/tárolási kapacitás), szempontok alapján még a szalagos VTR-ek az uralkodók. Ezek közül az egyik bevált, de nem a legelterjedtebb a D-9.
Ezt az elnevezést 1999 tavaszán adta az EBU a korábban Digital S-nek nevezett formátumnak. A rendszert a JVC 1995-ben mutatta be. A fejlesztés során a JVC hagyományaihoz híven fontos szempontnak tartotta a megelőző berendezésekkel való kompatibilitást, az azokhoz való illeszthetőséget. A legfőbb cél egy korszerű, kiváló képminőséget biztosító, megbízható,széles körben felhasználható, ugyanakkor kedvező árfekvésű rendszer létrehozása volt. Ennek legfontosabb alapköve a 4:2:2 mintavételezés, az 50 Mbps-os intra-frame kódolás és a 3,3:1 tömörítés. Mechanikai szempontból a VTR-ek felépítése a JVC korábbi képmagnóin alapul.
A szalag 1/2 collos, metal particle, a szalagsebesség 57,7 mm/s. PAL rendszer esetén 12 track rögzít egy frame-et. A trackszélesség 20 mm, egy tracken belül két videó, két hang és egy subcode tartomány van. A szalag tetején két hoszszanti cue sáv, alul egy control sáv is elhelyezkedik
Miért éppen ezek a paraméterek?
A 4:2:2 mintavételezéssel elegendő információ nyerhető még a különleges képek, mint például a komputergrafika rögzítéséhez, az adatmennyiség megfelel a bonyolultabb, összetett kulcsjelezést, digitális effekteket igénylő utómunkálatokhoz. Ezen túlmenően alkalmas a nagyobb felbontást kívánó 16:9-es szélesvásznú jelfeldolgozásra, illetve az ilyen jelek HDTV-re történő felkonvertálására. Viszonylag egyszerűbb átjárhatóságot biztosít MPEG-2-es rendszerekbe, és illeszkedik a műsorsugárzásra alkalmas 4:2:0 MPEG-2 ML@MP strnktúrájához.
A frame-en belüli kódolás jó editálhatóságot biztosít, az 50 Mbps-os adatfolyam pedig megfelel az igényes stúdiófelhasználásoknak. A 3.3:1-es DCT kompresszió lényegében veszteségmentesnek tekinthető, a többgenerációs átírásoknál is megmarad a jó képminőség.
A különlegesen érzékeny képek is, melyek igen részletgazdagok, videótartalmuk gyorsan változik, kiválóan reprodukálhatók.
A hangfeldolgozást tekintve a rendszer 4 tömörítetlen, 16 bites, 48 KHz mintavételezésű PCM kódolású hangcsatorna rögzítésére képes. Ez jól használható mind külső forgatásoknál (például ENG alkalmazások), mind stúdión belül, mind az utómunkálatok során. A négy hangcsatorna előnyös többnyelvű műsoroknál is. A négy csatorna egyenként szerkeszthető. A négycsatornás rögzítésre képes képmagnóval (BR-D92) lehetőség van arra, hogy a korábbi kéthangos anyagokra utólag még két hangot vegyenek fel.
Hivatalos minősítés
Mindezek alapján az SMPTE/EBU 1998-as tesztsorozatának eredményéül megál-1apította, a rendszer alkalmas a teljes broadcast vertikumban való alkalmazásra:
ˇ az első generációs képminőség megfelel a Digital Betacam által nyújtott minőségnek
ˇ lényegesen felülmúlja a Betacam SP minőségét
ˇ jobb képet produkál, mint az 50 Mbps-os csak I frame-es MPEG-2
ˇ a hetedik generációs anyagnál sincs látható minőségromlás
Eszközök
A televíziós gyakorlatban a jel rendszerint több állomáson megy át feldolgozása során, így fontos hogy minősége ne romoljon. A D-9 igen jól viseli a kódolás-dekódolás, a jelfeldolgozás és az MPEG-es sugárzásra való áttérés megpróbáltatásait, ezért széles körben jól használható. Ennek megfelelően a cég az eszközök széles választékát kínálja a kamkorderektől és dokkolható VTR-ektől a különböző lejátszókig és felvevőkig.
A szalag mechanikailag ellenálló, a gyártó közlése szerint több százszor felhasználható. A kazettákat mind a JVC, mind a Fuji gyártja, hosszuk: 10, 34, 64, 104 és 124 perc. Az esetleges dropuotok kivédésére hibajavító eljárást alkalmaznak.
A VTR fejegysége helikális rendszerű, névleges élettartama 3000 óra, de egyes felhasználók jelentése szerint működött már 5 ezer, sőt 10 ezer órát is. A karbantartás (beleértve a fejcserét is) egyszerű, a szalagvezetés megbízható, az üzemeltetési költségek alacsonyak. A JVC 24 órás szervizhálózatot tan fenn világszerte.
Rendszerbeilleszthetőség
A JVC mindig fontosnak tartotta új fejlesztéseinél a korábbi eszközökkel, illetve rendszerekkel való kompatibilitást. Ennek megfelelően a D-9-es digitális berendezések tartozékként rendelkeznek analóg kompozit és komponens be-, illetve kimenetekkel. Van olyan VTR (BRD51), mely S-VHS anyagok lejátszására is képes. Az Y/C ki/bemenet általában tartozék, míg az SDI csatlakozások opcionálisak, ezekkel könnyen illeszthetó'k digitális. környezetbe. A komprimált jelek forgalmát lehetővé tevő SDTI interfész már az új berendezések része (BR-D95). Ennek segítségével jó együttműködés érhető el más gyártók eszközeivel (szerverek, nemlineáris editorok vagy eltérő rendszerek, mint például a DVCPROSO).
A külső vezérlés RS-422-n vagy RS-232 segítségével valósítható meg.
Néhány készüléktípust elláttak különleges funkcióval. A
rendszeralkalmazásoknál jól használható a pre-read tulajdonság, mellyel például a hagyományos AB roll a három gép helyett kettővel megvalósítható. Ugyancsak fontos a lassitási lehetőség, a BR-D95 átfogási tartománya -1 és +1 között van, a megháromszorozott lejátszó fejeknek köszönhetően lassítása kiváló.
Egyéb alkalmazások
A D-9 felhasználása újabb területekkel bővül, ilyen a videófilm-kapcsolat, filmes anyagok minőségi videós utómunkázása, normál felbontásban rögzített anyagok nagyfelbontásúra való felkonvertálása, HDTV-s vagy DTV-s alkalmazások - ez utóbbiak elsősorban a tengerentúlon virágzanak. Az igazi HDTV-re fejlesztette ki a JVC a D-9 HD rögzítőt, mely a fejek megduplázásával ugyanarra a kazettára párhuzamosan vesz fel, az eredő jel 100 Mbps-os mind 1080i, mind 720p formátumban, a maximális felvételi idő 60 perc. Ez a VTR az 50 Mbps-ban rögzített jelet is le tudja játszani. A Dolby AC-3 snrround hanghoz vagy a többnyelvű igényekhez kiegészítő eszközök segítségével nyolc tömörítetlen hangcsatorna is rögzíthető.
Mindezek alapján talán érthetőbb a rendszer nyújtotta kiváló minőség, sokoldalú és felhasználóorientált alkalmazhatóság. Ez a magyarázata, hogy napjaink televíziósai a jelenlegi mintegy 18 féle formátum közül egyre többször választják ezt.
mediatechnika 2001/04 BódiJános